5. rész
A Dorog és Vidéke Ipartestülethez tartozó községek
DOROG
A közeli Esztergom sokáig fővárosa volt az országnak, így Dorogot is korán, már 1181-ben említi oklevél. Ekkora Hunt-Pázmány nemzetség birtoka volt, majd a királyi szakácsok, a garázda Csák Máté, végül a káptalan birtokába került. A török megszállás után a települést 1560-ban említette utoljára az adóösszeírás, majd teljese elnéptelenedett.
1699-től – Esterházy Pál közbenjárására – három hullámban érkeztek telepesek Bajorországból. A korai összeírások szerint Dorog nem tartozott a gazdag falvak közé. Némi változást a 18. század végén megtalált szén hozott. A település a Buda-Bécs útvonal mentén fontos posta- és lóváltóállomást tartott fenn. A 19. század végétől az ország vérkeringésébe a vasút megépítésével kapcsolódott be. A bánya folyamatos fejlődésével már a környező falvak lakóinak is munkát adott.
A II. világháború sok pusztítását is kiheverte a község. Az 1960-as évekig a szénbányászat, majd az ide telepített vegyipar biztosította a megélhetést, az utóbbi évtizedekben azonban folyamatosan sorvadnak a nagyüzemek.
Az Ipartestület Reviczky Elemér főszolgabíró kezdeményezésére alakult meg 1923-ban. A székházukat 1927-ban építették fel. [18-234.]
Az ipartestület megalakításának körülményeiről már egy korábbi fejezetünkben szóltunk, és most csupán városban 1929-ben működő kereskedőről, és iparosokról szól.
Bartl Ferenc kőművesmester, Bálya László Kereskedő (fűszer és vegyes), Bauer Ferenc kőművesmester, Bauer Károly cipészmester, Bauer Mátyás kőművesmester, Béh Ferenc kereskedő, Berberich Jakab vendéglős, Berberich János sörnagykereskedő, Binder Lajos hentes és mészáros, Bukovszki József (a bányakaszinó vendéglőse), Csókás István szabómester, Eiler János vendéglős, Fleischmann Mór textilkereskedő, Gebauer János szobafestő, Gebhardter János kőművesmester, Gubola Béla kereskedő, Hangya Lajos cipészmester, Heinz Mihály fodrászmester, Hiedelmayer Antal hentes és mészáros, Horváth István fodrászmester, Hrablik János fodrászmester, Klausz Ferenc kép. kőművesmester, Kohl Péter ácsmester, Kolozsvári Lajos fényképész, Kovács András csizmadia mester, Markvart Ferenc fodrászmester, Matusek Lajos kőművesmester, Matz Ferenc asztalosmester, Matz Vendel asztalosmester, nemes Károly textilkereskedő, Nikolaus György borbély, Perl János vendéglős, Pick Mátyás kereskedő (fűszer), Prigl János kereskedő, Puchner Jakab fodrászmester, Puchner Márton korcsmáros, Puer Béla a bányakaszinó vezetője, Putz István sütőmester, Rapp József cipészmester, Reif András hentesüzem, Salzinger János kereskedő, Schmidt Ferenc hentes és mészáros, Spicska István szabómester, Stefanek József cipészmester, Szente József okl. építőmester, Sztruhár János asztalosmester, Sztruhár Lajos cipészmester, Ulrich András kőművesmester, Vech János vendéglős, Vech József korcsmáros, Wagensommer Ferenc kereskedő, Wieszt Ferenc kávéháztulajdonos, Wagensommer József kereskedő, Walitsch József kávéháztulajdonos.
Természetesen a felsorolt, 1923-ban nyilvántartott alapító tagok előtt és után is sok ismert iparos élt Dorogon.
A II. világháború után nagyon nehéz idők következtek. A kereskedelmet először a „Csille” Bányászellátó Vállalatnak később, Népbolt Vállalatnak nevezett kereskedelmi cég bonyolította úgy, hogy a nagy magánüzleteket államosították, Pl.: Wagensommer, Bálya, Dudás, Felischmann, NBI. Stampf cégeket, de később építettek új áruházakat is [8-4.]
1948-49. a jegyrendszer és a kiutalások évei, valamint a bányászellátó rendszer, ahol vételezési könyvet adtak minden bányánál- és külüzemnél dolgozónak és vételezésnél az árukat mennyiségi arányba osztották el úgy, hogy minden könyvbe beírták az előre benyomtatott rovatba az engedélyezett mennyiséget. Könyv nélkül nem kapott senki semmit.
Még a jegyrendszer előtt, ha pl. cukorért álltak sorba kétszer vagy háromszor is beállhatott és kapott is. A jegyre csak kiszabott mennyiséget adták, így jegy volt a kenyérre, lisztre, cukorra, zsírra, szalonnára, olajra, babra, lencsére. [8-4.]
Iparosok kereskedők 1945-1948.-ig:
Asztalos: Szegvári János, Halbauer János, Bánoczky Rudolf, Marczel István, Schupp Rezső, Gráfel Gyula
Ács: Kohl Jakab
Bádogos: Lattman Jószef
Cipész: Bödy Géza, Major László, Hangya Nándor, Kempfl József, Rossz Mihály, Horváth Károly, Vörös Antal, Borbás József, Bodri Ferenc, Tenner László, Kovács András, Tóth János, Bauer Károly
Cipő felsőrész készítő: Tresz Károly, Horváth Károly
Cukrász: Divéki Oszkár, Szabados György, Rehák Emil
Férfi fodrász: Heinz Mihály, Perl János, Hrablik János, Köri Rezső, Bartl János, Haüse Sebő
Női fodrász: Heinz Mihályné, Perl Jánosné, Laub Ferencné, Kőri Rezsőné, Haschek Józsefné, Hír Istvánné, Csenki Ferencné
Festő: Barak József
Hentes és mészáros: özv: Pfluger Ferencné, Schmidt Ferenc, Pfluger Rezső, Moraiván Ignác, Hildmayer Antal, Meszes Gyula
Kádár: Till józsef
Kereskedő: Szalzinger János, Ámon Ferenc, Weimann Zoltán, Kürti Áronné, Dudás Ödön, Huszár Ferenc, Nemes Károly
Kőműves: Pálfi Béla, Bády Ferenc, Bauer Mátyás, Halbauer József
Kéményseprő: özv. Tölgyessy Ferencné
Kötő-szövő: Szvath Jánosné
Lakatos: Stolcz János, Pápa József
Műszerész: Szálka Pál, Stampf Gyula
Nyomdász: Pötös János
Órás: Wech Márton, Speier Kálmán, Simonek István, Szőke János, Reich Sándor
Pék: Bachléder Lajosné, Mrella János, Szalczinger János, Forró József, Borbély József
Szabó férfi: Hangya Nándor, Baják István, Kisfalvi Ferenc, Vörös Emil, Baráth József, Csanády Mihály, Szalczinger József, Hubert János
Szabó női: Milalits Józsefné, Szabó Mihályné, Hír Józsefné, Szigeti Istvánné, Várhidy Ilona, Kocsis Jánosné
Szódás: Eiler János
Villanyszerelő: Jenike József, Endrődy László
Vízvezetékszerelő: Szeitl János
Vendéglős: Hoffmann Sándor, Ambrus József
Szatócsok: Molnár Mihály, Peregovits János, Fuzik János, Elekes Hermina
Kalapos: Puchner József
E felsorolás után az alábbi bejegyzést találtam:
127/1949 rend. Bezáratott és átadott az Orsz. Munkaerőgazdálk. Hatóság kirendeltségének Dorog, 1949. ápr. 30.
Gábris Ödön ip. test. jegyző, Szálka Pál minisztériumi küldött. [11-1949.]
Ez időpont már egybeesik a KIOSZ szervezet dorogi megalakulásának időpontjával melyről egy másik fejezetben lesz szó.
BAJNA
Régi magyar település 1087-ben már egyházashely, régi templomának megmaradt támoszlopába 1087 és 1487 van belevésve. Oklevelekben 1293-ban említik először, mikor a Basztéh nemzetség birtokába kerül, 1300-ban Zovárd nemzetségé lesz, és a középkorig a Bessenyei család birtokában marad. A török alatt végig lakott hely és 5 adófizető háza volt. A hódoltság után a plébániát 1688-ban állították vissza.
A Rákóczi-szabadságharc alatt, mivel a falu a Rákócziak oldalán állt, a németek és a rácok a falut feldúlták, ekkor pusztult el a falu összes okmánya.
A plébánia Sándor Móric kegyúrt bőkezűségéből épült, aki többször renováltatta. Bajna 1945-ig Metternich-Sándor Klementina hercegnő uradalmi birtokának központja volt.
Osváth szerint 1938-ban a kereskedelmet 4 szatócsüzlet és Hangya Szövetkezet bonyolította le. Rendelkezik egy malommal, mely a Kinizsi testvérek tulajdona. A községben évente négyszer vásárt tartanak.
A kisiparosok 1929-ben: Balogh István kovács, Bula Ignác szatócs, Farkas József szabó, Hauer János cipész, Izsó Ferenc szabó, Józsa László kocsigyártó bognár, Kinizsi János, Morvai János molnár, Nagy István bognár, Nagy Sándor pék, Novák János asztalos, Prohászka Rudolf szabó, Szulik Ferenc kovács, Tóth Károly csizmadia, Váradi János asztalos, Veiser Leopold szíjgyártó.
A Gerecse-hegység kapujában fekvő község Bajna nagy tankcsaták színhelye volt a II. világháború alatt, és a történelem folyamán mindig történt ott valami.
A község mezőgazdasági terület ezért a háború után hamar talpra állt. A dorogi KIOSZ-nak 1960-ban az alábbiak lettek a tagjai: Maradi Imre, Prohászka Lajos, Bachmann István, Novák János asztalos, Szabó László, Szabó István ács, Martchaell György, Dinyés István, Kovács Ferenc, Greft Márton cipész, Lenhardt József, Kender László, ifj. Bakó Ferenc, Farkas János festő, Újvárossy Lajos fodrász, Frank Leó női fodrász, Tóth Sándor kovács, Krautszider Ferenc, Krautszider Béla, Hullár László, Izsó József kőműves, Kovács Ferenc, Sterck János, Tóth János lakatos, Bula Sándor műszerész, Garamvölgyi Miklós ráiósz., Pirigyi József szabó, Kinizsi Jánosné, Schvadovszki Jánosné, Tóth Dianna, Horváth Elemérné, Pintér Gyuláné, Molnár Mártonné női szabó, Dinnyés Károly vill. szerelő. [13-1960.]
Folytatás következik
