12. rész 

 

IV.

 

A Dorogi KIOSZ Alapszervezet megszűnése, A Dorogi Ipartestület megalakulása és működése napjainkig. (1990-1994)

 

Az IPOSZ 228 alapító szervezete között megtalálható a Dorogi Ipartestület is, mely tagszervezet maga is jelentős átalakuláson ment keresztül.

 

A továbbiakban először az újonnan éltre hívott Dorogi Ipartestület jogelődjének (a KIOSZ Dorogi Alapszervezete) megszűnéséről majd az Ipartestület megalakulásáról és napjainkig tartó működésről lesz szó.

 

A dorogi és nyergesújfalui KIOSZ alapszervezetek 1989. májusában egyesületek és az így mintegy 900 tagot számláló alapszervezet még ez év októberében szervezeti választást tartott.

 

Az ekkora érvényes KIOSZ Alapszabály és Választási irányelvek alapján iparos gyűléseken, szakosztályi üléseken választották meg a tagság egészét reprezentáló 88 küldöttet. A megválasztottak a Küldöttgyűlésen, szintén a hatályos KIOSZ Alapszabálynak megfelelően, döntöttek a testületek személyi összetételéről.

 

A Vezetőség Választó Küldöttgyűlést 1989. október 17.-én 17.00 órára hirdették meg. A jegyzőkönyv tanulsága szerint a Küldöttgyűlés határozatképes volt és a napirendek elfogadása után a választások idejére a levezető elnök zárt ülést rendelt el. A Küldöttgyűlés megválasztotta a testületek vezetőit:

 

elnök: Schalk Ferenc

alelnök: Dinnyés Ferencné

alelnök: Hummel Béla

Az Elnökség tagjait az intéző bizottságok és szakosztályok – saját hatáskörükben – közvetlen választották meg.

Intéző bizottságok elnökségi tagjai:

Dorog: Csekő Gyula

Tát: Szabó Mihály

Piliscsév: Jurkovics Sándor

Kesztölc: Juhász Gyula

Leányvár: Balogh Sándor

Csolnok: Várszegi Gyula

Sárisáp: Papp Jánosné

Bajna: Ábrahám Lajosné

Tokod: Pánczél István

Nyergesújfalu: Pajor János

Szakosztályok elnökségi tagjai:

Autóipari szakosztály: Farkas Béla

Szolgáltatóipari szakosztály: Galgóczy Lajos

Villanyszerelő szakosztály: Kellener Jenő

Vasipari szakosztály: Jászberényi Károly

Építőipari szakosztály: Láng Károly

Teherfuvarozó szakosztály: Schmidt Mihály

Faipari szakosztály: Balogh Pál

Fodrász-szabó szakosztály: Nagy János

Az Elnökség titkárnak Szűcs György géplakatos, esztergályos mestert választotta meg.

Ezen túl a Küldöttgyűlés megválasztotta a Felügyelő Bizottságot is.

Elnök: Juhász József

Elnökhelyettes: Farkas József

Tagok: Kecskés Antalné, id. Eichardt Ferenc, Juhász Máté

 

A Küldöttgyűlés a továbbiakban döntött arról is, hogy a Komárom-Esztergom megyei Elnökségben a Dorogi Alapszervezetet Schalk Ferenc képviseli.

 

Megyei elnöknek Szűcs György urat javasolták, Juhász József urat (Esztergom) pedig alelnöknek.

 

Az országos Küldöttgyűlésen az Alapszervezetet Szűcs György képviselte. Míg a megyei küldöttgyűlésen Schalk Ferenc, Dinnyés Ferencné, Hummel Béla, Szűcs György, Pajor János, Csekő Gyula, Galgóczy Lajos, Schmidt Mihály, Kellner Jenő és Kecskés Antalné képviselték a Dorogi KIOSZ Alapszervezetet.

 

A szervezeti választásokat követően került sor az Ipartestület programjának vitájára, melyből az alábbiakban a legfontosabbak kerülnek ismertetésre.

 

A program célul tűzte ki egy olyan korszerű érdekképviseleti szervezetté történő átalakulást, amely:

 

• hagyományokat őriz (sport, művelődés, idős iparosok támogatása, ifjúság nevelése)
• ápolja a szakmai kultúrát,
• feltárja, képviseli, az érdekeket kezdeményez és megvalósít,
• gazdaságszervező munkát végez tagjai részére,
• oktat, tovább képez,
• közreműködik a tanulótartásban, felnőttképzésben és mesterképzésben,
• intéző bizottságok munkájának fejlesztése, helyi elismertségük növelése,
• rentábilis szervezet kialakítása és működtetés,
• közreműködés a helyi iparpolitikai kialakításában, a szövetségesek keresése

 

1989 októbere és 1990 májusa közötti időszakra – az általában közhelyként elhangzó megállapítás – most valóban helytálló, ugyanis az események valóban felgyorsultak és alig félév alatt olyan gyökeres változás ment végbe az Ipartestület életében, amelyre csak igazán kevesek gondoltak.

 

Az Ipartestület Elnöksége havonta ülésezett és a helyi, napi kérdéseken túl már 1990. januárjában áttekintették és meghatározták azokat a feladatokat, amelyek egy önkéntes tagsági viszony létesítésén alapuló új szervezet számára kihívást jelent. (E fejezet írója áttekintéssel rendelkezik az akkori országos helyzetéről-és így meggyőződéssel állíthatja, hogy a helyi vezetés helyesen értékelte az 1990. elejére kialakult országos helyzetet és állapította meg az ebből adódó feladatait. Többek között azt, hogy az önkéntes tagságon alapuló gazdasági érdekképviseleti szervezetek megalakulása elkerülhetetlen, míg ezzel szemben több KIOSZ alapszervezet úgy gondolkodott, hogy a kötelező tagság intézménye fennmaradhat.)

 

Az előkészítő munkákat követően 1990. május 2.-ára hívta össze a vezetés a küldöttgyűlést, amely a jövőt meghatározó kérdésekben döntött. (Időközben 1990. április 1.-jével hatályba lépett az egyéni vállalkozói törvény, amely megszüntette a kötelező érdekképviseleti tagságot, de magát a KIOSZ-t az év végéig – mint intézményt – még fenntartotta.)

 

A küldöttgyűlés központi napirendje volt az önkéntes tagsági alapra szerveződő ipartestület megalakulása,

 

A küldöttgyűlés kimondta és nyíltan vállalta: hogy az 1948-ban feloszlatott Dorog és Vidéke Ipartestület örökségének gondozója a KIOSZ Dorogi Alapszervezetének jogutóda, az újonnan megalakult Dorogi Ipartestület.

 

Ezzel lényegében a KIOSZ Dorogi Alapszervezete kimondta az Alapszervezet megszűnését. (A tényleges megszűnésre 1990. szeptember 24.-ével került sor, amikor is a KIOSZ Országos Küldöttgyűlése – a jogutódlás kérdésének előzetes tisztázása után – kimondta a KIOSZ megszűnését.

 

Az összehívott Közgyűlés – az alapítók – egyhangúlag elfogadták a beterjesztett alapszabály-tervezetet és döntöttek a testülete személyi összetételéről. Úgy a korábban megválasztottakat- immár ipartestületi tisztségviselőként – megerősítették tisztségükben.

 

Mint minden új bevezetése néha nehézségekkel jár, az új járatlan út kitaposása során. Nem történt ez másként a bejegyzései kérelem esetében sem, de végül is a hiánypótlások benyújtása után a Komárom-Esztergom megyei Bíróság a Pk. 60.043/1990./4. sz. végzésével a Dorogi Ipartestületet 374-es iktatószám alatt nyilvántartásba vette 1990. május 22.-ével.

 

Az Ipartestület ezzel elindult – de lehet azt is mondani, hogy visszatér – arra a sajátos útra amely immár a központi centralizált irányítástól végképp megszabadult, amelynek eredményeként végső soron bebizonyította: az önkéntesség talaján, egy valós szövetségi rendszerben, a kölcsönösség alapján igenis alkalmasak a helyi szervezetek a megváltozott társadalmi feltételrendszerben tagjaik érdekképviseletére, védelmére és helyi szolgáltatások magas színvonalú biztosítására.

 

Az országos kérdések természetesen kihatnak a helyi szervezet életére és a tagszervezetek – a szövetségük működtetésének lényegében fakadóan – pedig a nagy iparos közösséget (talán mondhatni a nagy iparoscsaládot) megtestesítő Ipartestületek Országos Szövetségére az IPOSZ-ra.

 

Ez az eseménysorozat egyben szorosan kapcsolódik az IPOSZ történetéhez is és nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, amely a Dorogi Ipartestület sajátossága, azaz hogy 1990. szeptember 23-ától kezdve az Ipartestület társadalmi titkára Szűcs György géplakatos, esztergályos-mester tölti be az IPOSZ országos elnöki tisztét.

 

Minden szabad szervezet léte alapvetően két tényezőtől függ:

 

Az egyik, hogy valóban szabad akarattal és cselekvéssel működhetnek-e – természetesen az adott jogszabályi keretek között – az általunk szabadon választott vezetőkkel.

 

A másik, milyen pénzügyi lehetőségek (vagyoni helyzet) determinálja a kitűzött célok megvalósítását, képesek e feltételrendszert pénzügyi oldalról is megteremteni.

 

Továbbiakban arról az ipartestületi munkáról lesz szó, amely az 1990-es választásokat követően napjainkig tart.

 

Az Ipartestület évente tartotta Közgyűlését.

 

Az 1993. november 20.-i Közgyűlésről külön is kell szólni, mivel az egyben Tisztújító Közgyűlés is volt.

 

A szavazólapok összesítése alapján a Közgyűlés:

 

-Elnökek: Schalk Ferencet

 

-Alelnöknek: Dinnyés Ferencnét,

 

-Tagoknak: Kellner Jenőt, Csekő Gyulát, Várszegi Gyulát, Schmidt Mihályt, Balog Pált, Jurkovics Sándort, Majdányi Gábort, Putz Józsefnét és Szabó Mihályt, választotta meg.

 

Felügyelő Bizottság elnökének: Juhász Józsefet, tagoknak: Jászberényi Károlyt, Lukács Ferencet, Nagy Jánost, Raduka Andrást választotta meg.

 

Az új Elnökség ismételten Szűcs Györgyöt választotta meg az Ipartestület ügyvezetőjének.

 

Az Elnökség rendszeresen beszámolt az adott évben végzett munkájáról, a pénzügyi helyzetéről, elfogadták a kitűzött célok alapján a költségvetési tervüket.

 

A Felügyelő Bizottság pedig rendszeresen számot adott az Alapszabályban biztosított jogkörében végzett ellenőrzésekről, az Alapszabály szerinti tevékenységről és etikai kérdésekben hozott határozatairól.

 

Az Elnökség az eltelt 5 évben rendszeresen, általában havonta ülésezett.

 

Az ülésekről készült jegyzőkönyvek és beterjesztett írásos anyagok, dokumentumok (ez több mint ötszáz oldalas dokumentáció, melyet a teljesség igényével jelen kiadványban nem lehet és nem is célszerű ismertetni) bizonyítják, hogy az Ipartestület Elnöksége nagyfokú intenzitással dolgozott.

 

A szervezet és érdekképviseleti szolgáltatások terén megvalósult:

 

• a jogsegélyszolgálat
• az adó- és közgazdasági tanácsadás
• az alkalmazott ki-és bejelentése
• tanulószerződtetés
• kapcsolattartás munkaügyi központokkal, közgazdasági szervekkel,
• érdekegyeztetés tagok, alkalmazottak, tanulók és megrendelők közötti vitában
• szerződések elkészítéséhez tanácsadás,
• társadalombiztosítási tanácsadás
• szociális segély rászorulóknak

 

Az ipartestület a hitel, pénzügyek és általános gazdaságszervezés területén pénzügyi segítő szervezeteket alapított. Úgy:

 

• Kockázati alap (rövid távú önsegélyezésre);
• „Bizalom” Hitelgarancia Egyesület (fedezetvállalás);
• Közreműködés rövid távú hitelek elnyerésénél;
• Konzultáció, pályázatok, üzleti tervek elkészítése közép- és hosszú lejáratú hiteleknél közreműködés

 

Az Ipartestület által alapított KLIENS Kereskedelmi és Szolgáltató Közösvállalat sajátos szolgáltatásokkal segíti a vállalkozások. Így:

 

• könyvvezetés, adóbevallás készítés
• rezsi óradíjak kiszámítása
• anyag- szerszámbeszerzés
• fuvarozásszervezés
• munkaközvetítés
• diszkont jelleg – élelmiszer, műszaki cikkek beszerzése;
• vásárszervezés hazai és nemzetközi
• kiállító terem, kiállító-bemutató vitrin biztosítása
• propaganda, reklám megszervezése

 

Az Ipartestület az oktatás és továbbképzés területen is a hagyományos formákon túl új megoldásokat is bevezetett:

• Szakmunkástanuló képzés
• Német nyelviskola
• Számítógépes tanfolyam
• Mestervizsga tanfolyam
• Menedzserképző
• Szakosztályok keretében szakmai és vállalkozói ismeretek
• Külföldi tanulmányutak megszervezése

 

Minden szervezet számára nélkülözhetetlen a sajtóval a közvetlen kapcsolattartás.

 

Az Ipartestület havonta jelenti meg saját újságát a KézMű Magazint.

 

A fentieken túl számos oly szolgáltatást biztosít az Ipartestület tagjai részére, amely a vállalkozást segítő szolgáltatásokon túl az emberek, mint humánumnak biztosít teljesebb közösségi életet.

 

Ezek olyan hagyományőrző tevékenységek, amelyek gyökerei egészen a céhekig visszanyúlnak, így a gyermekekkel való foglalkozás, nyugdíjasokról való gondoskodás, a vállalkozó nők segítése, iparos bál, évenkénti iparos találkozó-vásár, sporttevékenység és más közös kulturális rendezvények.

Rendszeresek az iparos köri gyűlések, szakosztályi ülések.

 

Az utóbbiak elsősorban az adott szakmai gondok problémáinak megoldásában játszanak jelentős szerepet.

 

 

Folytatás következik