15. rész

A beszámoló kitért a Szövetség szervezettségére, a választott testületek működésére, a gazdasági és jogi érdekképviseleti munkára, a vállalkozásokat segítő pénzügyi konstrukciók kialakítására, a belső szervezeti és információs tevékenységre, a szakoktatás területén végzett munkára, az IPOSZ hazai és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésére, a Szövetség működésének pénzügyi feltételeire és végül az ügyintéző szervezet tevékenységére.

Az 55 oldalas beszámoló és a mellékeltek részletesen bemutatták a fenti témakörben a négy év alatt végzett munkát. (A beszámoló megtekinthető minden ipartestületnél.)

A közgyűlés egyben elfogadta az IPOSZ 1994-98-ra szóló programját, melyet változtatás nélkül az alábbiakban közlünk.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége 1990. évi megalakulásakor- az akkor ismert feltételrendszer körülményei között – megfogalmazta és elfogadta programját. Az abban foglalt célkitűzések megvalósulásáról az IPOSZ MKK Országos Elnöksége által elkészített beszámoló ad számot. A beszámolóban ismertetett, meggyőző eredmények ellenére meg kell állapítani, hogy azoknak az alapvető feladatoknak jelentős része, melyeket az IPOSZ 1990. évi programja megjelölt, az elkövetkező évekre sem vesztett aktualitásából.

Ezek kiemelten:

• piackonform pénzügyi-gazdasági szabályozás kialakítása, különös tekintettel a kis-és középvállalkozások sajátosságaira, fejlődési lehetőségeik biztosítására;
• a szakmai oktató-nevelő munka erősítése, ezen belül a szakmunkástanuló képzés, a továbbképzés és a mestervizsgáztatás kérdéskörének rendezése
• a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése;
• a nyilvánosság, az információs és a propagandamunka fejlesztése, ideértve egy korszerű informatikai rendszer kiépítését is.

1./ Piackonform pénzügyi-gazdasági szabályozás kialakítása

Az IPOSZ MKK gazdasági és jogi érdekképviseleti tevékenységének a jövőben is elsősorban a gazdasági, gazdálkodási szabályozók alakítására, a mélyülő válságfolyamatokhoz történő alkalmazkodásra, illetőleg az abból való kilábalás elősegítő, elvi és gyakorlati tevékenységre kell a hangsúlyt fektetnie.

Az alapvető célkitűzéseket és kiinduló feltételek az IPOSZ az 1993. évben nyilvánosságra hozott gazdaságpolitikai tézisei rögzítették.

Ennek megfelelően Szövetségünk „nem csatlakozik politikai párthoz vagy áramlathoz, de együttműködik minden olyan felelős tényezővel, amely következetesen munkálkodik a gazdasági kibontakozás és fellendülés megvalósításában. Kizárólag gazdasági-gazdálkodási megfontolásokra építi programját. Eszerint a nemzetgazdasági fejlődés kibontakoztatását úgy látja megoldhatónak, ha a megvalósítás folyamatában a hagyományos kisipar, kézműipar mozgástere kiszélesedik és részvételi lehetőségének fejlődésével esélyei nőnek, a modern piacgazdaságokban kialakult gyakorlathoz hasonló mértékben.”

E célkitűzések megvalósítása érdekében az IPOSZ MKK, mint a vállalkozói társadalom egyik legerőteljesebb képviselője, kinyilvánítja, hogy a magyar gazdaság fejlődése megalapozásának lehetőségét kizárólag olyan gazdaságpolitikai feltételrendszer kialakítása és működtetése mellett tartja elképzelhetőnek, melyben általában elvárható, hogy

• a gazdaságban résztvevő vállalkozások tulajdoni viszonyai tisztázottak legyenek, alapvetően a valódi tulajdonosok által működtetett termelő és szolgáltató szervezetek jelentsék a nemzetgazdaság alapelemét;
• a gazdálkodó szervezetek hosszútávon, biztonságos jogi keretek között működhessenek, ne legyenek kitéve az éppen hatalmon lévő tényezők pillanatnyi igényei szerint elfogadtatott, kiszámíthatatlanul változó szabályozóknak;
• kezdődjék meg a nagy állami elosztási rendszerek olyan reformja, mely a valós társadalmi igények és lehetőségek számbavétele mellett építi fel a közös társadalmi fogyasztás elemeit,
• a valós helyzetet és folyamatokat minden oldalról figyelembe vevő, szociálisan érzékeny kormányzati program és magatartást legyen érzékelhető
• olyan gazdaságpolitikai döntéshozatal és eszközrendszer alakuljon ki, melyben a gazdasági növekedés beindulását, s az ennek nyomán emelkedő állami bevételek alapján kialakuló egyensúlyi állapot bekövetkezését nem egy mesterségesen kialakított pénzügyi intézkedéssorozattól várják, hanem a bel-és külpiacok, a belső és külső működő tőkebevonás lehetőségeit kihasználó termelésfejlesztés eredményeként.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kis-és középvállalkozások, ezen belül az egyéni vállalkozók tevékenységének és versenyképességének fejlesztése érdekében:

• olyan új adórendszert alakítanak ki, amely mellett a vállalkozások képesek a termelés folyamatos fenntartása mellett a szükséges bővítésekre is;
• képesek részt venni a privatizációs folyamatokban;
• lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hazai kis-és középvállalkozások – mint beszállító cégek – erőteljesen beépüljenek a gazdaságba;
• a hitelfelvételi lehetőségeket nem a visszafizetési biztonság indokolatlan előtérbe helyezése, hanem az életrevaló vállalkozások üzleti kockázatot is felvállaló finanszírozása határozza meg;
• az érdekképviseleti jogosítványok garantálják, hogy a gazdasági törvényalkotásba való beleszólás és véleményalkotás joga biztosított legyen.

A fenti célkitűzések megvalósítása mindenekelőtt az adó-és társadalombiztosítási rendszer átalakítását igényli.

Az adórendszert illetően olyan új befektetésre és munkahelyteremtésre ösztönző, szektor semleges rendszer kialakítása szükséges, mely a többi gazdasági szabályozó elemmel összhangban van, s elsődleges célja és feladata már nem az állami költségvetés  közvetlen és rövidtávú kiszolgálása, hanem a stabil jövedelem termelés megteremtésén keresztül való adóbevétel-növelés.

Ennek megvalósításához alapvető eszközökként javasoljuk egy olyan, áttekinthető rendszer létrehozását, amelyben az adókedvezmények, a szükséges és elégséges tehát nem túlméretezett adminisztráció, a kiszámíthatóság, azaz a rendszer viszonylag hosszú távú változatlansága, az átalányadózási rendszer kidolgozása, a személyi jövedelemadó rendszeren belül az egyéni és vállalkozói jövedelmek éles szétválasztása képezik az alappilléreket.

A társadalombiztosítást illető,- az IPOSZ által is támogatott általános célkitűzés – a további profiltisztítás- és pénzvagyon-juttatás szorgalmazása. Emellett az IPOSZ alapvető szükségszerűségnek tartja az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási rendszerének a felülvizsgálatát és újraszabályozását, illetve annak elérését, hogy a járulékfizetési szabály kiiktatását, amely kár teljes egészében, akár részben a minimális bérhez kapcsolódik, valamit annak az elvnek a következetes érvényesítését, hogy ami járulékalap, egyben ellátási alap is legyen.

Folytatás következik