Nyomtatás

15. rész

 

A beszámoló kitért a Szövetség szervezettségére, a választott testületek működésére, a gazdasági és jogi érdekképviseleti munkára, a vállalkozásokat segítő pénzügyi konstrukciók kialakítására, a belső szervezeti és információs tevékenységre, a szakoktatás területén végzett munkára, az IPOSZ hazai és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésére, a Szövetség működésének pénzügyi feltételeire és végül az ügyintéző szervezet tevékenységére.

 

Az 55 oldalas beszámoló és a mellékeltek részletesen bemutatták a fenti témakörben a négy év alatt végzett munkát. (A beszámoló megtekinthető minden ipartestületnél.)

 

A közgyűlés egyben elfogadta az IPOSZ 1994-98-ra szóló programját, melyet változtatás nélkül az alábbiakban közlünk.

 

Az Ipartestületek Országos Szövetsége 1990. évi megalakulásakor- az akkor ismert feltételrendszer körülményei között – megfogalmazta és elfogadta programját. Az abban foglalt célkitűzések megvalósulásáról az IPOSZ MKK Országos Elnöksége által elkészített beszámoló ad számot. A beszámolóban ismertetett, meggyőző eredmények ellenére meg kell állapítani, hogy azoknak az alapvető feladatoknak jelentős része, melyeket az IPOSZ 1990. évi programja megjelölt, az elkövetkező évekre sem vesztett aktualitásából.

 

Ezek kiemelten:

 

1./ Piackonform pénzügyi-gazdasági szabályozás kialakítása

 

Az IPOSZ MKK gazdasági és jogi érdekképviseleti tevékenységének a jövőben is elsősorban a gazdasági, gazdálkodási szabályozók alakítására, a mélyülő válságfolyamatokhoz történő alkalmazkodásra, illetőleg az abból való kilábalás elősegítő, elvi és gyakorlati tevékenységre kell a hangsúlyt fektetnie.

 

Az alapvető célkitűzéseket és kiinduló feltételek az IPOSZ az 1993. évben nyilvánosságra hozott gazdaságpolitikai tézisei rögzítették.

 

Ennek megfelelően Szövetségünk „nem csatlakozik politikai párthoz vagy áramlathoz, de együttműködik minden olyan felelős tényezővel, amely következetesen munkálkodik a gazdasági kibontakozás és fellendülés megvalósításában. Kizárólag gazdasági-gazdálkodási megfontolásokra építi programját. Eszerint a nemzetgazdasági fejlődés kibontakoztatását úgy látja megoldhatónak, ha a megvalósítás folyamatában a hagyományos kisipar, kézműipar mozgástere kiszélesedik és részvételi lehetőségének fejlődésével esélyei nőnek, a modern piacgazdaságokban kialakult gyakorlathoz hasonló mértékben.”

 

E célkitűzések megvalósítása érdekében az IPOSZ MKK, mint a vállalkozói társadalom egyik legerőteljesebb képviselője, kinyilvánítja, hogy a magyar gazdaság fejlődése megalapozásának lehetőségét kizárólag olyan gazdaságpolitikai feltételrendszer kialakítása és működtetése mellett tartja elképzelhetőnek, melyben általában elvárható, hogy

 

 

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kis-és középvállalkozások, ezen belül az egyéni vállalkozók tevékenységének és versenyképességének fejlesztése érdekében:

 

 

A fenti célkitűzések megvalósítása mindenekelőtt az adó-és társadalombiztosítási rendszer átalakítását igényli.

 

Az adórendszert illetően olyan új befektetésre és munkahelyteremtésre ösztönző, szektor semleges rendszer kialakítása szükséges, mely a többi gazdasági szabályozó elemmel összhangban van, s elsődleges célja és feladata már nem az állami költségvetés  közvetlen és rövidtávú kiszolgálása, hanem a stabil jövedelem termelés megteremtésén keresztül való adóbevétel-növelés.

 

Ennek megvalósításához alapvető eszközökként javasoljuk egy olyan, áttekinthető rendszer létrehozását, amelyben az adókedvezmények, a szükséges és elégséges tehát nem túlméretezett adminisztráció, a kiszámíthatóság, azaz a rendszer viszonylag hosszú távú változatlansága, az átalányadózási rendszer kidolgozása, a személyi jövedelemadó rendszeren belül az egyéni és vállalkozói jövedelmek éles szétválasztása képezik az alappilléreket.

 

A társadalombiztosítást illető,- az IPOSZ által is támogatott általános célkitűzés – a további profiltisztítás- és pénzvagyon-juttatás szorgalmazása. Emellett az IPOSZ alapvető szükségszerűségnek tartja az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási rendszerének a felülvizsgálatát és újraszabályozását, illetve annak elérését, hogy a járulékfizetési szabály kiiktatását, amely kár teljes egészében, akár részben a minimális bérhez kapcsolódik, valamit annak az elvnek a következetes érvényesítését, hogy ami járulékalap, egyben ellátási alap is legyen.

 

 

Folytatás következik