16. rész

 

2./ Gazdasági önkormányzati rendszer (gazdasági kamarák) létrehozása

 

A piacgazdaság követelményeinek megfelelő gazdasági intézményrendszer kialakítása mára olyan szakaszba jutott, amikor halaszthatatlanná vált a gazdaság törvényileg is rendezett jogállású, államtól és politikai független önkormányzó, önigazgató intézményrendszer megteremtése. Az IPOSZ MKK 1992 márciusában már állást foglalt egy olyan, közjogi jellegű kamarai rendszer kialakítása mellett, mely a fenti célokat a hazai sajátosságok figyelembevételével hatékonyan megvalósítja. A gazdasági kamarákról szóló – az IPOSZ MKK tevékeny részvételével kidolgozott – törvénytervezet hatályba lépés után, a törvénybe foglaltak alapvetően meghatározzák az egyes ipartestületek és az Országos Szövetség feladatait a megyénként szervezett, illetve az országos Kézműves Kamara létrehozásában. Az iparostársadalom eminens érdekes, hogy a kamarai szervezetek kialakításában – gazdasági súlynak és szerepének megfelelően – hatékonyan részt vegyen, és közreműködjön a kamrai választások lebonyolításában. Fontos követelmény, hogy a gazdasági kamarák döntéshozó testületeibe az ipartestületek taglétszámával arányos számú, szavazati joggal rendelkező képviselőt delegáljon.

 

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gazdasági kamarák – bár funkcióik ellátása során a gazdaság egyetemes érdekeit is kiszolgálják – klasszikus érdekképviseleti feladatokat nem láthatnak el. Ezért elengedhetetlen az ipartestületek és a majdan működő kamarák között az elvszerű, a kamarai és az érdekképviseleti feladatok elhatárolását tiszteletben tartó együttműködés kialakítása.

 

Mindezekkel kapcsolatban a közeljövő legfontosabb feladatai:

 

• a területi és országos kamarák ideiglenes szervező bizottságainak munkájában való alkotó részvétel;
• a részvétel a tagjegyzékek összeállításában, a kamarai osztályok kialakításában, a küldöttek megválasztásában;
• a gazdasági kamarák elnökségébe küldött gazdasági érdekképviseleti, szervezeti képviselők kiválasztása;
• felkészülés mindazon feladatok ellátására amelyek a törvény hatálybalépése után az ipartestületek és az IPOSZ közreműködését igénylik.

 

3./ A munkaadói gazdasági-szakmai érdekképviselet ellátása

 

Az érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenység általános és konkrét célkitűzéseinek megvalósítása elképzelhetetlen anélkül, hogy az IPOSZ MKK minél szorosabb és hatékonyabb kapcsolatrendszert építsen ki, azaz egyrészről jó közvetítője legyen az egyéni vállalkozói érdekeknek a kormányzati és törvényhozási szféra irányába, másrészről erősítse a társ érdekképviseletekkel való együttműködést. Az Érdekegyeztető Tanács munkájában való részvételt és koordinációt az IPOSZ érdekvédelmi tevékenysége nélkülözhetetlen részének tekinti. Továbbra is aktív szerepet kíván vállalni az ÉT plenáris és bizottsági munkájában.

 

Az ÉT-ben résztvevő gazdasági érdekképviseletekkel közösen el kívánjuk érni, hogy – az érdekegyeztetés mechanizmusa törvényileg szabályozott legyen; - törvény szabályozza, hogy ki és milyen mértékben felelős a megkötött megállapodások betartásáért, illetve betartásáért.

 

Az ÉT munkájában való aktív részvétel sem pótolhatja azonban az országos és helyi, törvényhozási, illetve önkormányzati képviselőkkel való minél szorosabb együttműködés és kapcsolatrendszer kiépítését. Ez történhet úgy is, hogy ha az ipartestületek legkiválóbb tagjai hajlandók a közös és közösen megfogalmazott gazdaságpolitikai elképzeléseket – mint választott önkormányzati vagy törvényhozási képviselők – politikai hovatartozásukról függetlenül képviselni, illetve érvényesíteni.

 

Az IPOSZ MKK egyik alapvető feladata az ipartestületekkel való kommunikáció, a helyi és országos problémák közötti közvetítő szerep betöltése.

 

A helyi szervezetek tapasztalatainak, véleményének mindenkor a megfelelő súllyal kell megjelenni az országos szervezet állásfoglalásaiban. Ennek érdekében erősíteni kell a helyi szervezetek tájékoztatását.

 

Emellett szükséges, hogy az IPOSZ és az ipartestületek belső struktúrája a kamarai szervezettel összhangban kerüljön átalakításra és a szervezettség erősödjék, mint a Szövetség, mind a tagszervezetek tekintetében. Stabil és elkötelezett tagságot kell kialakítani, ezt pedig elsősorban az érdekképviseleti munka hatékonyságával és a szolgáltatások színvonalának emelésével kell elérni. 

 

Mindezen munkában fokozottan kell igényelni a területi szövetségek koordináló szervező tevékenységét.

Összességében az elkövetkező évekre vonatkozó gazdasági és jogi érdekképviseleti célkitűzések az alábbiakban jelölhetők meg:

 

• Szorgalmazni kell egy, a szabályozott piacgazdaság viszonyaihoz igazodó új egyéni vállalkozói törvény elfogadtatását.
• A kamarai törvény hatályba lépése után ki kell dolgozni a gazdasági érdekképviseletek jogállásáról szóló egységes törvényt.
• Az IPOSZ MKK-nak továbbra is minden lehetséges módon ki kell állnia a gazdaság növekedési pályára állítása érdekében.
• Jelentős mértékben fejleszteni kell az ipartestületeknek nyújtott szolgáltató tevékenységet, annak jegyében, hogy az IPOSZ MKK valóságos híd legyen az egyes tagszervezetek és az országos kormányzati, törvényhozási szervek között.

 

4./ A vállalkozást segítő pénzügyi konstrukciók és szervezetek létrehozása az IPOSZ tevékenységének, szolgáltatásai fejlesztésének továbbra is központi kérdése. Az a megállapítás, mely szerint a haza kis-és középvvállalkozások dinamikus fejlődésének egyik legnagyonn gázja a krónikus tőkehiány, s ezzel összefüggésben a biztonság működéséhez, valamint a fejlesztésekhez szükséges elfogadható feltételek melletti hitelek hiánya, a mai napig sem vesztett érvényéből. Az Ipartestületek Országos Szövetsége az elkövetkező években éppen ezért e területen a következő fő feladatok, célok teljesítését jelöli ki:

 

• Az ipartestületek tagágának kezdeményezésére, eredetileg szakosított pénzintézetként elképzelt, a kisvállalkozások pénzügyi hátterét segítő bank létrehozása új fázisba érkezett. A két és fél év óta tartó előkészítő munka eredményeként, a bankszférában is jelenlévő bizonytalan gazdasági kilátások ellenére, mára már több esély mutatkozik arra, hogy megvalósuljon e kezdeményezés. Az elkövetkező időszak elsőrendű feladata lesz – a már meglévő tanulmányok felhasználásával- a kisvállalkozói banko konzorciumi megállapodás lehetőségek szerinti mielőbbi megkötése, majd az ebből eredő további szervezési munkák elindítása.

 

Mindamellett a továbbiban is szorgalmazni kell olyan nagybankokkal történő együttműködési szerződések megkötését, melyek megfelelő feltételek és garanciák mellett megoldják az akit hitelezési gondokat.

 

Az IPOSZ már az elmúlt évek során megkezdte egy olyan garanciabiztosító rendszer kiépítését, amely a kereskedelmi bankokkal együttműködve a tagság és az ipartestületek önkéntesen biztosított erkölcsi és anyagi fedezetét adja a hitelfelvételekhez. Mivel a tevékenység egyesületi formában nem gyakorolható, szükségessé vált, hogy e garanciavállalási háttér kiépítéséhez a szükséges jogi szabályozási keretek is kialakuljanak. Ennek érdekében tovább kell munkálkodni a Bizalom Garancia Egyesületek működését szabályozó törvény-tervezetek elkészítését végző munkabizottságban.

 

Az iparosság sajátos igényeit szolgáló új szervezet a SIGNAL Biztosító RT. fejlesztésének következő fázisa az egyes ipartestületekkel való konkrét megállapodások megkötése, a hálózat továbbfejlesztésében való közreműködés biztosítása érdekében.

Folytatás következik