17. rész

5./ A szakmai oktatás

Az oktatás területén a klasszikus hármas feladatkör – szakmunkástanuló-képzés, az iparosok továbbképzése és a mestervizsgáztatás – fő iránya a jövőben az alábbiakban határozhatók meg: A szakmunkástanuló-képzés területén alapkérdés a tanulóképzést ösztönző feltételrendszer megteremtése. Ezt újabb korszerű tananyagok, tantervek kidolgozásával is elő kell segíteni. Továbbra is feladat az IPOSZ osztályok munkájának segítése, valamint a tanulóképzést vállaló iparosok felkészítése az új tananyagra. 

Az iparosok továbbképzése terén egyrészről a továbbképzési anyagok, koncepciók kifejlesztése, másrészről pedig a multiplikátorképzés kiterjesztése, valamint az ismeretterjesztés továbbadása képezi a fő feladatokat. Emellett bővíteni kell az iparos képző és továbbképző technológiai központok hálózatát, ezzel is összefüggésben ki kell alakítani az iparosok továbbképzési rendszerét.

A mestervizsgáztatás fejlesztésével kapcsolatban regionális oktatási hálózatot kell kiépíteni a vizsgáztatás lebonyolítására és át kell szervezni – a kamarai törvény hatályba lépésével összefüggésben – a mestervizsga bizottságokat. Ezzel egyidejűleg korszerűsíteni szükséges a mestervizsga előkészítő tanfolyamok anyagát, valamint a mestervizsga követelményeit.

Az oktatás területén sem eléggé hangsúlyozható a törvényelőkészítő, jogszabály véleményező és érdekvédelmi tevékenység fontossága. Ezen belül is kiemelt feladat a mestervizsgáztatás jogi garanciáinak újbóli megteremtése.

6./ A Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése

A kamarai törvény hatályba lépésével a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása még inkább kiemelt fontosságot nyer, következésképp minden lehetőséget ki kell használni érdekképviseletük eddig kiépített nemzetközi kapcsolatrendszerének továbbfejlesztésére. Különös tekintettel az intenzív kétoldalú és multilaterális kapcsolatok jó működésére, továbbra is fontosnak tartjuk a kapcsolatok erősítését, nem utolsó sorban arra a segítségnyújtásra (legyen az szellemi vagy anyagi természetű) is figyelemmel, melyet e területről remélhetünk. 

Így a német, olasz, osztrák, svájci, holland és francia kisipari és kézműves szövetségekkel és kamarákkal való együttműködés megerősítésén túl más országok ilyen jellegű szervezetivel való kapcsolatfelvételt is szorgalmazni kell. A jövőben is rendszeresen részt kell vennie az IPOSZ-nak a különböző nemzetközi szervezetek munkájában. 

Kiemelten fontos az ENSZ kis-és középvállalkozások támogatásában részt vevő szervezeteiben való jelenlét (WASME, UEAPME, stb.).

Tekintettel a piacépítés elhanyagolhatatlan feladatára, egyre nélkülözhetetlenebbé válik a volt szocialista országok, illetve azok utódállamainak vállalkozási, érdekképviseleti szervezeteivel való kapcsolatfelvétel, a kereskedelmi és termelési együttműködés új formáinak kialakítása. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a konkrét partner – és üzletközvetítői tevékenységre.

7./ A nyilvánosság erősítése, az információs rendszerek hatékony működtetése

Az IPOSZ által képviselt érdekek, célok végrehajtása segítő tájékoztató munka színvonalának további javítása, feltétel-és eszközrendszerének fejlesztése a Szövetséges működésének alapkérdése. A tájékoztató munka alapját a Szövetségben folyó sokirányú tevékenység, valamint a testületi határozatok, belső és külső dokumentumok ismertetése képezi. Kiemelt feladat az ipartestületek közvetlen tájékoztatása. A nyilvánosság szélesítése érdekében kell továbbfejleszteni az írott és elektronikus sajtóval történő együttműködést, bővíteni a tagszervezetek számára nyújtott információs munkáját. Az IPOSZ arculatformálása érdekében kellő figyelmet kell fordítani a Szövetség tevékenységét ismertető kiadványok, műsorok tartalmára és külső megjelenítésére. 

A számítástechnikai információs rendszer továbbfejlesztése során szem előtt kell tartani, hogy rendszer működése egyidejűleg tegyen eleget mind a külső, (szolgáltatási), mind pedig a belső (munkaszervezési és információs) követelményeknek, valamint a gazdaságossági szempontoknak is. A jelenlegi gépparkot ennek figyelembevételével kell működtetni és fejleszteni. 

8./ A hazai termékek és piac védelme, ezen belül kiemelten a kézműves ipart óvó intézkedések kidolgozása a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében elengedhetetlenül fontos feladat. Az IPOSZ tagszervezetei és tagjaik mindenekelőtt érdekeltek abban, hogy felszámolódjon a kontárság és zugkereskedelem; kidolgozott műszaki, minőségi, környezetvédelmi, stb. normák érvényesüljenek.

A szabályozások kialakítás során el kell érni, hogy a külföldi tőkebevonás támogatásakor szigorúbb, következetesebb kritériumrendszer szerinti támogatás azt illesse meg, aki a stratégiai ágazatokba fektet be; vállalja a termelőkapacitások fejlesztését, támaszkodik a hazai erőforrásokra. Ezen elvek érvényesítése mellett, az hazai iparvédő egyesületek támogatásával, a jó hírnév, a megérdemelten kialakult szakmai becsület megőrzésével kell a hazai termelés, kézműves ipar nemes hagyományait ápolni, jövőjét megalapozni. 

Az IPOSZ már az 1990-ben kiadott programjában is az iparosok, az egyéni és társas magánvállalkozások önálló érdekképviseleti szervezetei által létrehozott önkéntes országos szövetségként definiálta magát, melynek legfőbb célkitűzése, hogy az általa képviselt vállalkozók a köz által megbecsült és elismert, céljaikban támogatott, boldogulásukkal és előbbre jutásukkal a köz javát is szolgáló, másokon segíteni tudó, emelt fővel járó, sikeres polgárok lehessenek. E törekvésekhez kíván hozzájárulni az IPOSZ 1994-98. évekre javasolt programja is.

Az ipartestületi mozgalom napjainkban is igaz gondolatait fogalmazta meg dr. Dobsa László, IPOSZ igazgató 1931-ben, azaz: „Azok előtt akik a magyar kézműves- és kisiparos társadalom kulturális és gazdasági előhaladásának a magyar kézműves ipar egészséges fejlődésének, a változott viszonyok dacára is biztos jövőjének alapjait kívánják megteremteni, a magyar ipartestület képében egy olyan intézmény lebeg, amelynél a bürokratikus ténykedés csak egy másodrendű valami, egy elkerülhetetlen szükségesség, az igazi rendeltetés azonban az iparosság gazdasági érdekeinek istápolása, az iparosság támogatása minden olyan kérdésben, amelytől termelőképessége, teherviselőképessége, versenyképessége függ”

A közgyűlés titkosan megválasztotta Szűcs Györgyöt, a Dorogi Ipartestület képviselőjét az IPOSZ elnökének.

Alelnöknek:

Kassai Róbertet, a Hegyvidéki Ipartestület elnökét, Juhász Józsefet, az Esztergom Város Ipartestület elnökét, Szabó Tibort, a Vállalkozók Nemzetközi Szövetségének képviselőjét, Fodor Ervint, az Ipartestületek Budapesti Szövetségének alelnökét.

(Talán feltűnt Kedves Olvasó, hogy az Ipartestületek Országos Szövetsége elnevezés mellett többször szerepelt a Magyar Kézműves Kamara név is. Magyarázatként az Olvasó tájékoztatására el kell mondani, hogy az IPOSZ megalakulását követően 1992. és 1995. január 26-a között – kamarai törvény hatálybalépéséig – IPOSZ Magyar Kézműves Kamara elnevezéssel működött Szövetségünk.)

Folytatás következik